Hozott érdeklődés a fikció világában! Kerülj bentebb! Csapd be az ajtót, hogy szakadjon a tok! A vonó már rég elszakadt, mikor a vén cigány nem átallotta letenni, majd a sarokba hajítani. Ha előadom neked, hogy miért nem szőrös a kacsacsőrű emlős csőre, akkor fizetsz nekem egy kört? Hogy-hogy miből? Rövidből, de ha nagyon belelendülsz, hozhatsz egy pofa sört is. A következő módon esett az eset: (menjél már innen, nem látod, hogy éppen valami érdemlegeset akarok mondani?!)

A Föld túlsó végében furcsa szerzetek vannak, de ezzel nem gondolom, hogy újdonságot említettem. Tehát kérem szépen, ha végigpörgeti az ember, akkor alaphelyzetben egyszerű oka van annak, hogy mért nincs szőr ezen déli félteken éldegélő jószágnak a csőrén. Tételezzük fel azt, hogy ha lenne rajta, de nincs, akkor a szerencsétlen állat kancsal lenne. Ennek az lenne az egyenes ágú következménye, hogy folyton forogna, keresné a szőr. Elvégre mi is odafordulunk, ha nem is azzal a kíváncsisággal, mint egy a szamárlétrán alattunk ücsörgő létforma, de odapillantunk. Oktondiságát bizonyítva ő teljes testhosszal veti magát azon irányban, melyből a tincset megpillantotta. Ezen mozdulattal útjára indítva állandó forgó mozgását, mely így tovább bökdösve a történet fonalát, oda lyukad ki, hogy megszűnik, helyét átadva egy X látómezőnek.

Mert egymást keresztező egyenesek a síkban csakis egyszer metszhetik egymást, s ezen pont közvetlenül az orrhegynél található, ami ugyebár szőrös. Ha ornitológusként tovább morfondírozunk eme probléma felett, rádöbbenhetünk, hogy ez a problémákat csőstül zúdítja ránk. Elsődlegesen a tojások formája megváltozik. Nincs ezen semmi csodálkozni való, hisz nálunk ez a tollal borított emlős látótere egy félkört fed le, míg feltételezésünk azt engedi meg, hogy nem. Ezzel akadályozva őt, hogy megértse azon nagyszerűségét a természetnek, hogy a gömb alak a legcélszerűbb a túlélés szempontjából. Itt, mint eltöprengünk rajta, észrevehetjük, hogy a forma nem ilyen. Jóval furcsább jellemzőkkel ruházták fel. Cakkos. Igen, cakkos, hiába hüledezel, pislogsz, tátod a szádat, mert az. Te mégis minek neveznéd azt, ami felülről indul 45 fokban balra, majd megáll, másik irányba megy szintén 45 fokban, he? Megmondtam. Talán ez még nem is volna akkora hajcihő, azonban kitojni. Hajaj!

A tojás világra segítése a harmadik félnek egyszerű mutatvány. A vajúdáskor arra csak kell ügyelni, hogy ne legyen varjú a közelben, mert az megzavarhatja a nyöszörgések ritmikáját, így ezzel elkerülendővé válnak a további deformációk a leendő poronty külső héján. Sokkal inkább fontosnak ítélhetjük meg azt a tényt, hogy a derék déli angolszászok szeretnék követni hagyományaikat, kiváltképp húsvét ünnepén. Borzasztó sok fejtörést okozhat a fentebb ecsetelt - illetve dehogy ecsetelt, hisz éppen itt van a kutya elásva, hogy nincs befestve - leírt kínlódási sorozat. Tegyük fel, hogy az egész huzavona, hogy valami hasonló bódultságot okozhat, mint mikor az ember sarkot fest. A hagyománytisztelő honpolgár előhorgászik egy fésűként vagy akasztóként funkcionáló tojást, hogy kiszínezze. De hogyan kezdjen bele? - Vetődik fel a kérdés. Hosszan tépelődés után, nem kis agyfúrtságot latba vetve, azt az eshetőséget vetették fel a helyi intelligencia hozzáértői, hogy mi lenne, ha terveznének egy hasonló kvalitásokkal rendelkező festőalkalmatosságot. Meg is kezdődött a fejlesztése - unod már, hogy ekkorákat ásítasz? - csakhamar elő is álltak egy prototípussal. A kényelmet festéskor nem vették számításba, ennek okán tótágast kell állni, hogy kellő hatékonysággal tudják lefedni a festendő felületet. Ami, ha fentről, vagyis tőlünk nézzük, teljesen normális, elvégre, aki normálisan közlekedik, az tűnik abnormálisnak.

Ha belegondolunk, ezért van az, hogy a kacsacsőrű emlősnek nem szőrös a csőre, mert különben cakkosat tojna, abba ugyanakkor hátborzongató belenyugodni, hogy húsvétkor nem pingálunk tojást, azért mert az formája okán alkalmatlanná válik erre. Milyen jó, hogy ha kimész az ajtón, akkor ismét ludáj lesz a tojás, valamint nem kell kellő karizommal büszkélkedni, hogy tartsuk magunkat alkotás közben.

 

fI.a