2010.04.18. 20:37
Vérfürdő
Egy férfi besétál a rendőrségre csurom véresen.
- Egy gyilkosságot szeretnék bejelenteni!
- A nejemet, valamint a házunkban tartózkodó bébiszittert.
- Mikor történt mindez?
- Ahogy hazajöttem a munkából.
- A szeme láttára? Nem lehetett barátságos jelenet.
- Persze hogy a szemem láttára, hiszen...
- A gyilkos meg nem röstellte magát összekenni? A piszok! Egészen elszemtelenedtek, igaz-e?
- De én...
- Szót se többet. Biztos megviselte az eset. Hozatok egy kávét magának.
- Hallgasson már végig az istenért! Én tettem.
- Mit?
- (Végig mutat magán) Ezt!
- Miért? Minek kente össze magát? Tettetni akarta, hogy maga is halott? Rafkós.
- Nem az összevérezést tettem én, hanem a gyilkosságot?
- Persze. És valaki meg aztán vérezte össze magát, hogy hitelesebb legyen.
- Tessék?
- Elmondom én magának, hogy mi történt! Hazament, látta hogy valaki kicsinálta az otthoniakat, maga meg szépen összekente magát, hogy azt higgyük maga tette!
- Mi okom lenne rá?
- Ingyenélő! Ne is akarjon a börtönben szállást magának! Nem hisszük ám el mindenkiről, aki idejön, hogy gyilkolt, hogy aztán szépen leélje itt az életét. Se számla, se cseszegetés. Reggeli, ebéd, meg vacsora. Tudja kivel szórakozzon!
- Félreértett.
- Csakugyan?
- Én öltem meg a feleségemet és a bébiszittert is, a vérük pedig rám fröccsent.
- Föléjük hajolt és oda dörzsölte magát? Találjon ki jobbat!
- Nem! Miközben a kést … beléjük döftem, rám spriccelt a vér! Érti?
- Direkt eléjük állt? A legtöbben ügyelnek a körülményekre, és messziről intézik el.
- Hirtelen felindulásból tettem!
- Hirtelen felindult az emeleten, gondolta megfürdik, de inkább lyukakat vágott az asszonyon, meg a bébicsőszön. Eredjen már! Mit akart maga? A nejének olyan tusolós teste van? Vagy aszonta neki: Drágám! Mondtam már hogy a virágszálam vagy? A zuhanyrózsám?
- Maga nem normális.
- Lehet, de akkor sem hiszek magának.
- Nézze! Hazamentem a munkából, miután megtudtam, hogy a nejem az egyik ismerősünkel kavar. A konyhakéssel megöltem, majd, hogy ne legyen szemtanú, a bébiszittert is. Rám spriccelt a vérük. Aztán lehiggadtam, és inkább jöttem, hogy feladjam magam. Érti már?
- De mért nem zuhanyozott le? Az a gyanúm öregem, hogy ez színjáték.
- Egyből iderohantam, nem gondolkodtam zuhanyozáson.
- Bezzeg mikor gyilkolászott, akkor aztán épp csak a szappan hiányzott, nem igaz?
- Mire akar kilyukadni?
- Hogy maga vérfürdőt vett.
- Ez egy marhaság. De mindegy. Gyilkoltam és kész! Vállalom a felelősséget.
- Jót tesz a bőrnek.
- Tessék?
- A vér. Tudja Báthory Erzsébet is azt csinálta. Főleg a fiatal lányokkal. A bébiszitter hány éves volt.
- Hu... huszonkettő.
- Mmmm. Remek évjárat. Nincsen ebben semmi. Én is szoktam ilyet.
- Mit?
- Hát vérfürdőt venni. Egészséges. Nyugtat. A modern szaunák különleges és egyre inkább terjedő új szolgáltatása. De maga aztán rossz fiú, prédálós. Mindjárt kettővel... bár, lehet hogy asszony már kicsit avas volt, nem?
- Maga elmebeteg?
- Még magánál is jobban? Melyikőnk az igazán beteg?
- Hát...
- Snitt. Jó helyre jött. Rájöttem én, hogy utánpótlás kell magának. Itt működik az ország legnagyobb présháza. A legnemesebb alapanyag, a legpáratlanabb szakértelem, és a legtisztább lábú Csólyospálosi öreg nénik, akik a taposás fortélyát a legkiválóbban ismerik. Ez a jelmondatunk.
- Ezt nem mondja komolyan!
- A legjobbak és a legolcsóbbak is mi vagyunk. Elvitelre? Hány litert?
- Hozott palackkal olcsóbb?
- Spórolva fiatalodni? 10%, nem bánom. Erre jöjjön kérem.
- Hány flakonnal kell egy kádba?
- Megbeszéljük.
Hajdú Róbert
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Legfrissebb kommentek